Számos szakmai cikkben vagy szövegben elképesztő és tömegesen előforduló helyesírási hibákat fedezhetünk fel, és ilyenkor sok esetben az adott szaknyelv által megkívánt "eltérő helyesírási szabályokra" hivatkoznak. Ami természetesen légből kapott indok. Bizonyos esetekben egyes szakszavak és -kifejezések írásmódjára tekintettel valóban el lehet térni a helyesírási szabályoktól, erre lehetőséget is ad (nem tudom elégszer hangsúlyozni: indokolt és alátámasztható esetben) a helyesírási szabályzat, azonban ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül lehetne hagyni a legalapvetőbb helyesírási szabályokat.
Akit esetleg érdekelnek a részletek, az Osiris Helyesírás (2006) kézikönyvében (137-138. o.) talál egy részletesebb leírást ezzel kapcsolatban. Itt külön kitérnek a kémiai elnevezések, az ásványnevek, valamint a növény- és állatnevek külön- és egybeírási szabályaira. Én részletesebben nem szeretnék belefolyni egy szakzsargoni értekezésbe, lévén egyik téma sem a szakterületem, mindössze példaként az állatneveken belül a madárnevekre tudok példát hozni, mivel munkám során e különlegesebb területbe ástam bele picit magam. Itt a nevek helyesírásának megállapításához nemcsak helyesírási, hanem (vagyis sokkal inkább) madárrendszertani ismeretekre van szükség:
1. Faji jelzők (pl. búbos vöcsök, fekete rigó stb.) és nemi nevek (pl. gólya, sas stb.) egybe- vagy különírásának kérdése: pl. a vízirigó és sárgarigó madárnevek egybeírandóak, mivel "jelzőik" nem faji jelzők (a köznyelvi helyesírás szerint pl. sárga rigó lenne, de ez esetben egy sárga színű rigóról lenne szó)
2. Az összetett faji jelzők egybeírandóak (ellentétben a köznyelvi helyesírási szabályokkal), pl.: vékonycsőrű póling (nem madárnév részeként a jelzőt vékony csőrűnek kellene írni)
A másik, megítélésem szerint, rendkívül problémás terület az idegen, leggyakrabban angol nyelvből átvett szakkifejezések helyes írása. A legtöbbször az ilyen kifejezéseket mindenáron, semmilyen érvre sem hallgatva nagy kezdőbetűvel szeretnék írni a szakemberek, szinte kivétel nélkül tévesen. Erre is nézzünk egy példát, ezúttal a folyamatjavítás területéről:
1. Lean and Six Sigma method/approach/tools → átvétel után: leanmódszer, leanszemlélet, leangyakorlat, leanműködés, "six sigma" eljárás vagy "hat szigma" eszközök (de lehet: six sigma eljárás is, idézőjelek nélkül) stb.
2. 5 Whys technique → "öt miért" módszertan / "5 miért" módszertan
A fenti néhány hevenyészett példából is látszik, hogy szakszövegek korrektúrázása esetén egy kicsit jobban bele kell ásni magunkat az adott területbe, mivel annak legalább alapszintű ismerete mindenképpen szükséges a megfelelő javítások elvégzéséhez a tökéletes minőségű szakszöveg létrehozása érdekében.
Amennyiben egy szakszöveg, legyen az cikk vagy könyv, helyesírási hibáinak kijavítására keres egy megbízható korrektort, bátran kérjen árajánlatot, hogy a szövegben fellelhető hibák semmiképpen se ronthassák le a munkája szakmai értékét.
Comments