Attól függetlenül, hogy blogot, szakdolgozatot, regényt vagy bármilyen egyéb szöveget ír, és attól is függetlenül, hogy a későbbiekben megbíz-e egy korrektort/nyelvi lektort annak kijavításával, a cikk/szakdolgozat/regény befejezése után és annak elküldése előtt a végleges szöveget mindenképpen alaposan át kell néznie és ellenőriznie annak érdekében, hogy a hibák számát lehetőség szerint minimálisra csökkentse. A saját írásunk ellenőrzése nagy kihívást jelent, hiszen a saját hibáinkat gyakran nem vagy csak nagyon nehezen vesszük észre. De nemcsak ezért olyan nehéz feladat, hanem többek között azért is, mert az ellenőrzéskor már ismerjük a saját írásunkat, pontosan tudjuk, hogy a szövegben mi következik mi után, ezért hajlamosak vagyunk gyorsan átsiklani szavakon vagy akár szócsoportokon is. Emellett amiatt is nagyon nehezen vesszük észre és látjuk meg a saját írásainkban a hibákat, mivel olvasás közben az agyunk "betömködi a lyukakat", és automatikusan kijavítja például az elírásokat. Lentebb összeszedtem néhány ötletet, hogy hogyan tudja elkerülni ezeket a csapdákat, és jobb eredménnyel ellenőrizni a saját munkáját.
1. Előkészületek
Az önellenőrzésnek csak az írás befejezése és a szöveg megszerkesztése után érdemes nekiállni, ideális esetben miután félretettük egy kicsit, legalább másnapig. Ebben a fázisban már ne végezzünk el nagyobb lélegzetvételű átírást, a béta-olvasók vagy ismerőseink véleménye alapján szükségesnek tartott változtatásokkal is készen kell lennünk mostanra. A szöveg "pihentetésére" pedig azért van szükség, hogy kiléphessünk az író szerepéből, és átlényegülhessünk nyelvi lektorrá. Hagyjunk az átnézésre elegendő időt, de egy hosszabb szöveg esetén iktassunk be megfelelő időközönként szüneteket is, ha úgy érezzük, hogy elfáradtunk.
2. Korrektúraolvasás
Próbáljuk meg más szemmel nézni és olvasni a szöveget, ne a történetvezetésre, a kidolgozottságra vagy magára a történetre figyeljünk, ne engedjük, hogy belemerüljünk a szokott módon az olvasásba, és hogy magával ragadjon a cselekmény, hanem igyekezzünk a szöveg kisebb egységeit analitikusan elemezni, vagyis a helyesírásra, a nyelvhelyességre (különös tekintettel a fogalomzavarokra) és a központozásra figyeljünk. Amennyiben segít, hangosan olvassuk fel vagy nyomtassuk ki a szövegünket, vagy a gépen olvasva például változtassuk meg a betűtípust és -méretet. Mindvégig figyeljünk arra, nehogy kiessünk a szerepünkből, és csak "simán" olvassunk, és ha azt vesszük észre, hogy elkalandoztak a gondolataink, tartsunk szünetet, amennyiben szükséges, de mindenképpen olvassuk újra a nem elég figyelmesen ellenőrzött szövegrészt.
3. Többszöri átolvasás
Egy átolvasás során egy adott típusú hibák kiszúrására koncentráljunk, például egyszer a helyesírásra, a következő körben a nyelvhelyességre, majd a vesszőhasználatra és a mondatvégi írásjelekre, végül a táblázatokra, képaláírásokra és lábjegyzetekre, esetleg az adatokra, dátumokra és idézetekre. Amennyiben az első átolvasás során (helyesírás-ellenőrzés) észreveszünk egy más típusú hibát, vagy valaminek utána kell néznünk, jegyezzük fel, és később térjünk vissza rá, hogy ne terelődjön el az aktuális hibatípusról a figyelmünk.
Ha a többkörös átolvasás során felfigyelünk tipikus hibákra (például ami /amely nem megfelelő használata vagy dupla szóközök), akkor az átolvasás végeztével keressünk rá ezekre a szavakra vagy írásjelekre, és külön is ellenőrizzük, hogy biztosan mindenhol kijavítottuk-e.
4. Kisebb változtatások és javítások
Fontos arra is ügyelnünk, hogy ha például egy fogalomzavar esetén átírunk egy tagmondatot, utána olvassuk el megint az egész mondatot vagy még inkább az egész bekezdést, hogy a változtatás miatt nincs-e szükség további javítások elvégzésére (főként egyeztetés). A kisebb átfogalmazások a legtöbbször újabb hibákat szülnek, mivel sokan utána elmulasztják a környező szövegrész egyeztetését vagy egyes szavak kiigazítását.
Mit tegyen akkor, ha nem tudja pontosan, milyen hibákat keressen?
Előfordulhat, hogy az önellenőrzés során úgy érzi, hogy nem ismeri eléggé a vesszőhasználatra vonatkozó szabályokat, egyáltalán nem biztos magában az egybeírás-különírás terén, bizonyos helyeken a megfogalmazást "döcögősnek" tartja. Amennyiben nincs tisztában az alapvető helyesírási szabályokkal és nyelvhelyességi tudnivalókkal, egyes kérdésekben minden bizonnyal feltételezésekre hagyatkozik, és a javítások nem biztos, hogy valóban javítások lesznek. Ezért ha szeretné megkönnyíteni a saját életét, valamint az irományát szebbé, jobbá és hibamentessé tenni, bátran keressen meg fenti elérhetőségeimen, és nyugodtan kérjen próbamunkát.